Mezőkövesd és környéke, a gyógyvíz mellett a szín és motívum világában gazdag matyó hímzésről híres. Az 1896-os Millenniumi Kiállításon óriási sikert aratott és jött divatba a mezőkövesdi hímzés és népviselet. 

A számtalan motívummal és színnel, mégis szigorú szabályok szerint készülő matyó hímzés semmilyen mással nem keverhető össze. Legjellegzetesebb motívum a Matyó rózsa. A matyó népviselet rendkívül elegáns, kiemeli a test szépséget, ezért nem véletlen, hogy a hercegi méltóságok is szívesen öltötték magukra a matyó népviseletet nemzeti ünnepek idején.

Látnivalók

A Mayó Örökséget bemutató Matyó Múzeum 2006-ban elnyerte az "Év Múzeuma" megtisztelő címet. A Szent László tér képét meghatározó épület előtt látható Kisjankó Bori, a „százrózsás íróasszony”,mintatervező mellszobra. A tér névadója az itt magasodó Szent László Templom, melynek érdekessége a matyó nép minden korosztályának népviseletét megörökítő freskó.

A parókia falán emléktábla jelzi, hogy 1806-ban egy éjszakára itt őrizték menekítésekor a királyi koronát. Hunyadi János és I. Ferenc József egykori látogatását is emléktábla őrzi.
A térrel szemben, a Városi Galéria előtti kis parkban Mátyás Király mellszobra áll, aki a husziták elleni küzdelemben őt támogató Mezew Kewesdnek 1464-ben mezővárosi rangot adott. 

A Hősök terén kapott helyet a summás szobor, az 1956-os márvány emlékmű csúcsán a szétlőtt templom makettjével, valamint az 1848-49. évi szabadságharc százéves évfordulóján emelt obeliszk.

1979-ben nyitotta meg kapuit a Hajdu Ráfis János magánygyűjteményéből álló Mezőgazdasági Gépmúzeum. Az Európában egyedülálló kiállítás gépeink őseinek, őseink gépeinek állít emléket. A százévesnél idősebb, működőképes gépmatuzsálemek mellett bemutatja a tipikus matyó gazdasági portát istállóval, ólas kerttel. Az Iskolatörténeti Gyűjtemény korhűen berendezett tantermében megtekinthetőek az 1920-as évekből származó bútorok, használati tárgyak és szemléltető eszközök.

A Kavicsos-tó körül a Millennium Emlékparkban épült a Jézus Szíve Plébánia új, esztétikusan modern kéttornyú temploma.

 

Skanzen

A skanzen jellegű Hadas megőrizte a régi településszerkezetet. A városrész nevét az egykoron úgynevezett hadakban élő, egymással rokonságban álló családokról kapta. A 150 éves parasztházakban alkotóműhelyek működnek, melyek általában nyáron naponta 10-17 között, egyéb időszakokban bejelentkezéssel látogathatók. A Hadas kapun áthaladva Kovács Szabolcs népi iparművész Bútorfestő Alkotóházához érkezünk. Az itt található „tulipános láda” 1887-ben készült. Pető Anna Mézeskalácsos Tájházában egyedi állandó mesekiállítás látható, ahol klasszikus mesék (Hamupipőke, Csipkerózsika, stb.) elevenednek meg mézeskalácsból. 

A Népi Művészetek Háza a Matyó Néptáncegyüttes otthona, míg a Táncpajta folklór rendezvények helyszíne. Szomszédjában található a Kisjankó Bori Emlékház ,a mintatervező eredeti bútoraival korhűen berendezve. A közeli Tulipános Hímzőműhellyel szemben kapott helyet a Játékház – Gyékényes Alkotóház. Mellette a nagy mesemondó, Gari Takács Margit Emlékházában népi hangszerkiállítást lehet megtekinteni. 

Az üvegcsiszoló gémeskúttal szembeni műhelyét is szabadon lehet látogatni. Az 1817-ből származó Festőművész-Szövőház faragott kőablakai egyedülállóak a Hadasban. A vele szemben lévő Tűzzománcos Házban tűzzomác és pasztellkép kiállítás tekinthető meg.  Innen nem messze Fehér Tibor népi iparművész a nádfedeles Fazekasházban készíti díjnyertes alkotásait.

 

 

Programok

Május-Szeptember: csütörtök 10.00 és 13.00: Séta a Hadasban
Július – Augusztus: naponta: Animációs programok (Zsóry üdülőterület)
kedd 10.00: Városnéző séta idegenvezetéssel
vasárnap 10.30: Orgonakoncert a városi Nagytemplomban
Időpont és programváltoztatás joga fenntartva! 

Aktuális rendezvényekről információk elérhetők a www.mezokovesd.hu, vagy a Tourinform-Mezőkövesd irodában.

Matyó népművészet